2010-03-23 09:51:03, kedd
|
|
|
K I F E L E L ?
Megdöbben-e szívünk, mikor
halljuk, számban egyre fogyunk,
s a népek nagy családjában,
öncsonkító nemzet vagyunk?
Kinek fáj az, ha hazánkban,
kevesebb a drága gyermek?
Mert sok szülő nem akarja
felnevelni nemzetünknek.
Talán nem is gondol arra,
ily szemlélet hová vezet,
ha komfortos életében
nyűgnek tartja a gyermeket.
Évről - évre világra sem
jöhet sok tízezer élet.
Ki felel, ha így egy napon
leírják a magyar népet?!
Nem lesz, aki ugart szántson,
nem lesz, aki magot vessen.
Végül nem lesz az sem, aki
sírt ásson és eltemessen!
Pecznyík Pál Link
1986.
Ha elmegyek innen!
Ha elmegyek innen, gyümölcsvirágzáskor,
vagy egy őszi napon, sárga lombhulláskor,
és földi utamnak végéhez érkezem,
mindent - mi itt szép volt - elenged két kezem.
Ha elmegyek innen, hol születtem, éltem,
Atyám oltalmában, hol nyugodni tértem,
s ajkamon oly sokszor, magyar ének zengett,
mivel hazám e hon, s népem ez a nemzet.
Ha elmegyek innen, észrevétlen, csendben,
testem odújából kiröppen a lelkem.
E szürke sár odút, elfödi egy sírhant,
mert a földi élet, csak a sírpartig tart!
Ha elmegyek innen, égi hívó szóra,
testem sátorában, megáll a szív-óra.
Atyám hajlékodba, ó fogadj be engem,
örökké áldhasson, imában a lelkem.
Pecznyík Pál
Celldömölk
2000.
|
|
|
0 komment
, kategória: Magzatvédelem |
|
Címkék: lombhulláskor, nemzetünknek, családjában, észrevétlen, felnevelni, oltalmában, hajlékodba, öncsonkító, eltemessen, celldömölk, gyermeket, születtem, áldhasson, komfortos, sírpartig, hazánkban, megdöbben, szemlélet, sátorában, kevesebb, életében, elmegyek, pecznyík, csendben, odújából, kiröppen, nyugodni, szántson, utamnak, leírják, sírhant, végéhez, világra, zengett, sokszor, tízezer, népek nagy, drága gyermek, magyar népet, őszi napon, földi élet, sírpartig tart, Pecznyík Pál,
|
|